Játsszunk Bábszínházat!

A bábjáték színes világa örömérzetet, vidámságot kelt a gyermeki lélekben. Élményeket hordoz, közvetít, átéltet.

Vajon mire jó egy báb? Csak eljátszunk vele egy történetet?

A bábszínház mindig varázslat. A gyermekek először tátott szájjal csodálják a megelevenedő bábokat, később maguk is szívesen részt vesznek a csoda megteremtésében.

A bábjáték kellemes, szórakoztató program lehet a család minden tagjának. A mondókázás, a mesélés mellett bátran éljünk a bábozás adta lehetőségekkel, mivel számtalan fejlesztő hatása van a gyermekünkre.

A bábozás

  • fejleszti a gyerek beszédkészségét. A beszédtanulás kezdete a csecsemőkortól számítható. Az anya adja hozzá az első impulzusokat az első szavakhoz. A bábozás során a gyermek kezére is rákerülhet a báb, amely elősegítheti a beszédkedvét. Választékos beszédünkkel szókincsfejlesztő hatását is kifejti.
  • fejleszti a gyerek ritmusérzékét. A mondókás bábozás során ütemesen mozgatjuk a bábút, ezt tapasztalva a gyermekünk is ringatózni, tapsolni kezd a ritmus hatására.
  • fejleszti a  gyerek fantáziavilágát, kreativitását.
  • pszichológiai értékkel bír. Gyermekünk a bábfigura bőrébe bújva kinyilváníthatja könnyebben érzéseit, gondolatait. A környezete tudtára adhatja félelmeit, gondolatait.
  • nevelő hatása van. A bábozás, mesélés során megtaníthatjuk gyermekünknek az alapvető viselkedési mintákat, emberi tulajdonságokat valamint erkölcsi értékeket adhatunk át indirekt módon.

Azért olyan hatásos a bábjáték, mert:

  • Képszerű, ami megfelel a gyermek vitális beállítottságának.
  • Dramatikus, ami megfelel a gyermeki pszichének, mivel a gyermeki fejlődés aránylag későn ér el a fogalmi absztrakcióig, így a vizuális előadás erősebben hat.
  • Mozgásra épül a cselekmény. A gyermekeknél nagyon erős a mozgásos kompetencia, azaz a saját mozgásával rokon mozgásokra jól reagál. A mozgásos élmény mámoros örömöt jelent, amelyen túl a mozgásritmussal és, mozgásformákkal fejlesszük a gyermek mozgásformakészségét.
  • Csodálatos. A varázslat a nyílt színen a gyermek előtt történik meg.

Hogyan bábozzunk?

A legkisebbeknek kezdetben akár csak az ujjunkkal is bábozhatunk, vagy újbegyünkre filccel rajzolhatunk szemet, szájat, s elevenedhet meg általa a mesehős. Készíthetünk vagy készen is kaphatók ujjbábúk, amelyeket a kicsik is nagyon szeretnek mivel könnyen tudják ők is mozgatni. Felhasználhatjuk bábozásra a kedvenc plüssállatkáját, s általa mesélhetünk neki akár a napi programról is, hogy mit fognak ma anyával tenni. A nagyobbaknak már saját magunk vagy akár a gyermekkel együtt is készíthetünk bábokat az otthon található eszközökből, maradék anyagokból, akár üres flakonokból. Az alkotás örömét, a kreativitás kiszélesítését is segítik ezek a tevékenységek.

A bábozás időtartalma a gyermek életkorával nőhet. Két éves kor alatt ügyeljünk arra, hogy rövid mesét válasszunk a bábozáshoz, mivel a kicsik figyelmét 4-5 percnél tovább nem fogja lekötni.

A bábok megszólaltatásánál figyeljünk arra, hogy élethű legyen a figura (a cica adjon nyávogó hangot, a maci legyen brummogós), de ennek ellenére a beszédtempónk, hangszínünk legyen természetes. Beszédünk legyen tisztán artikulált, jól érthető. Nem feledhetjük, hogy gyermekünknek ebben is mi vagyunk az elsődleges minta.

Bábozzunk bátran, teremtsük meg gyermekünknek a csodát, és általa segítsük őket abban, hogy önmagukért felelősséget vállalni képes, érzelmekben gazdag, empatikus felnőtteké váljanak.

Gyermekünk a bábfigura bőrébe bújva kinyilváníthatja könnyebben érzéseit, gondolatait. A környezete tudtára adhatja félelmeit, gondolatait.
Szerző: Kőpataki Krisztina

Kapcsolódó cikkek