Őssejtek – az egészség zálogai?

A babavárás során a legtöbb szülőt eléri valamilyen cég ajánlata, reklámja, amelyben a köldökzsinórvér tárolását ajánlják – mondván, hogy az őssejtekben hihetetlen lehetőségek rejlenek.

A szülők minden döntésükkel igyekeznek a lehető legjobb életet biztosítani gyermekeiknek: akkor is, amikor pelenkát választanak nekik, akkor is, amikor autósülést vagy épp kiságyat – és akkor is, amikor az őssejt-levételről próbálnak dönteni. Ez nagyon nehéz feladat, hiszen egyrészt egy borsos árú szolgáltatásról van szó,  másrészt  nem egyszerű felmérni pontosan, hogy mit is „hozhat”.

Az őssejtek olyan sejtek, amelyek osztódásra képesek, így magukat „újrateremtik”, másrészt át tudnak alakulni bármilyen más sejtté, így bélhámmá vagy fehérvérsejtté, szívizommá vagy épp csontképző sejtté is. Ezek a sejtek normális esetben mindenféle felnőtt emberi szövetben is megtalálhatóak, és jelen tudásunk szerint akár a csontvelőből, akár a vérből, vagy esetleg a zsírszövetből is ki is lehet nyerni bizonyos fajtáikat. Kényelmes, mert jól hozzáférhető forrásuk a köldökzsinór és az ebben levő vér – ráadásul ezek egészen fiatal sejtek, így valószínűleg jóval strapabíróbbak és egészségesebbek is a felnőtt szervezetben levőknél.

Az őssejtek azért rejtenek fantasztikus lehetőségeket, mert azt reméljük, hogy előbb-utóbb bármilyen „elromlott” szövetet ki lehet javítani segítségükkel.

Jelenleg őssejtek használhatók sokféle csontvelői betegség (így fehérvérűség, nyirokcsomó-rák, a védekező rendszer hibái), és több anyagcsere-betegség gyógyítására, biztatóak az eredmények egyes idegrendszeri károsodások vagy betegségek kezelésében. Nagy erőkkel próbálkoznak más problémák megoldására is őssejteket használni, így például a cukorbetegség „legkényelmesebb” kezelési módja lehetne, ha őssejtekből új hasnyálmirigyet lehetne növeszteni.

Ezen gyógymódok nagy része azonban majd csak a jövőben lesz valóban elérhető és használható, nem tudjuk, hogy öt vagy tizenöt év múlva fogják az őssejtek a kezelést jelenteni – vagy esetleg addig kitalálnak valami egészen más terápiát rájuk.

Mivel egy viszonylag friss eljárásról van szó, abban sem lehetünk egészen biztosak, hogy a most lefagyasztott sejtek vajon hány évig állnak el – hogy például hatvan év múlva is épp ilyen frissek és egészségesek lesznek-e.

Hasonlóan a csontvelő-átültetéshez, elvben a köldökzsinórból nyert sejteket sem csak a „gazdája”, de más, biológiailag hasonló felépítésű beteg gyógyítására is fel lehet használni – a „magánbankokban” tárolt mintákat azonban csak a tulajdonosa (vagy annak hozzátartozója) használhatja.

És persze azt is számításba kell vennünk, hogy az őssejt-tárolás olyan, mint egy biztosítás: szerencsére egyáltalán nem biztos, hogy az illetőnek valaha életében szüksége lesz rá, vagyis hogy lesz majd olyan betegsége, amelynek a köldökzsinór-sejtek jelentik a kezelését.

Az őssejtek olyan sejtek, amelyek korlátlan osztódásra és (szinte) bármilyen sejtféleséggé való átalakulásra képesek. Nagyon biztató eredmények vannak már ma is a különféle betegségek gyógyításával kapcsolatban.
Szerző: dr. Gács Zsófia

Kapcsolódó cikkek