Gyengéd születés – nyugodt baba?

A gyengéd születés lehetőségét minden anyának és babának meg kellene adni. De mit is jelent ez pontosan? Valóban hatással a baba első heteire, hónapjaira a születés?

Talán nem is kell nagyon részletezni, hogy a szülés -  a nyilvánvaló fizikai tényeken túl – egy lelki folyamat, amikor mi anyák szülünk, a babánk/babáink pedig születnek. Szerencsés esetben a várandósság alatt eljártunk szülésfelkészítő tanfolyamra (ahol nem csak a testet „edzik” és a légzéstechnikát tanulják, hanem olyan tanfolyamra, ahol a várható lelki folyamatokra is felkészítenek), kismama-jógára, olvastunk szakirodalmat(!), választottunk orvost, szülészt, dúlát akár és úgy általában, tudatosan felkészítettük magunkat a következő időszakra.

És amikor elérkezik a szülés pillanata

Frederick Leboyer szülész és pszihoanalitikus fogalmazta meg több tíz ével ezelőtt a gyengéd születés fontosságát, jelentőségét. Ö beszélt először arról, hogy a gyermek egy teljesen másfajta világból érkezik, ahol szinte teljes a sötétség, de kellemes meleg és puhaság veszi körül, nincs éhség és szomjúság, nincs fájdalom, nincsenek erőteljes hangok és fények, csak a kellemes ringatózás a magzatvízben, élvezve az anyai méh biztonságát.

A baba ebből a tökéletes világból érkezik, egy ismeretlen és félelmetes helyre, ahol a szülés alatt kismillió fizikai és lelki inger éri. Ezt követően erős műtőlámpák világítanak a csöppség szemébe, hangosan kiabálnak körülötte, sírásra kényszerítik, idő előtt vágják el a köldökzsinórt, s így az első levegőszippantás fájdalmasan robban a tüdejébe, majd lemosdatják, dörzsölik a pihe puha bőrét, vizsgálatnak vetik alá, majd végre valahára édesanyjához kerülhet néhány percre, mielőtt újra szétválasztják őket egy újabb, ezúttal már pár órás megfigyelés erejéig.

A születésnek nem erről kell szólnia. Valami sokkal többről. Másról. A gyengéd születés lényege abban rejlik, hogy hagyjuk a babát a saját tempójában hozzászokni a külvilághoz. Olyan szobában szülni, ahol csend van, csak akkor hangzik el halk szó, ha valóban szükség van rá. Ahol sápadt fények, félhomály van, ahol nem lógatják a levegőbe sírásra kényszerítve, hanem rögtön az anya hasára teszik a babát, majd – miután megszűnt a köldökzsinór pulzálása – elvágják a köldökzsinórt és teszik mellre a babát, közel az anyjához, a megnyugtató békességbe, ahol még szopni is lehetősége van, ha úgy tartja kedve.

Születés után a babának szüksége van néhány napra, míg kipiheni a születés fáradalmait és ebben az esetben is az a legjobb neki, ha csend, nyugalom, félhomály, szerető és gyengéd gondoskodás veszi körül.

Természetesen adódhatnak olyan, előre nem látható helyzetek, komplikációk, amik felülírhatják a szüléssel-születéssel kapcsolatos elképzeléseinket. De ha minden a természetes mederben marad, úgy – amennyiben adott – éljünk ezzel a lehetőséggel.

A gyengéd születési módszerrel született babák gyakran tényleg nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, hiszen nem kell átélniük egy ennél jóval drasztikusabb születést,  de ez nem garancia természetesen. A baba vérmérsékletét befolyásolni ezzel nem tudjuk, a gyermek nyugodtságát vagy nyugtalanságát jóval több tényező befolyásolja, de mindenesetre ez a módszer lehetőség egy okos, tudatos, érett szülésre és a baba szempontjából: a méltósággal teli világrajövetelre.

Bár nem mindegyik kórházban áll rendelkezésre az ilyen és hasonló bababarát szülés, vagy alternatív szülőszoba, szerencsére napjainkban az orvosok, szülészek között is egyre jobban terjednek el az alternatív és humánus szülési megoldások.  Ezért egyeztessünk orvosunkkal, szülészünkkel, vagy ha nincs választott szakemberünk, tájékozódjunk a kórházban található lehetőségekről, hiszen már néhány apró változtatással (félhomály, csend) is közelebb kerülhetünk az emberibb születéshez.

Frederick Leboyer szerint az apának sincs helye a szülőszobában, csak az ajtóban, vigyázva arra, hogy a szülő nőt senki se háborgassa, de megtartva a közös élményt az édesanyának és a babának.
Szerző: G.O.

Kapcsolódó cikkek