Az első szívdobbanásig

A ma elérhető ultrahangos képalkotó eszközöknek köszönhetően egy készülődő életet már tényleg szinte az első pillanattól követhetünk végig. De mi az, ami már az első fotózásra elkészül?

A magzati élet azzal kezdődik, hogy a petesejt és a hímivarsejt egyesülnek, leggyakrabban valamelyik méhkürtön belül. Ez a menstruáció utáni harmadik hét elején történik. Mivel a terhesség idejét az utolsó menstruáció első napjától számítják hagyományosan (mint az esetek legnagyobb részében a legbiztosabban meghatározható időponthoz), így jön létre az az abszurd jelenség, hogy a terhesség harmadik hetében kezdődik csak el magának a gyereknek a története – persze az előző hetekre szüksége volt neki is, hiszen a petesejt érése illetve a méhnyálkahártya felkészülése az új élet érkezésére ebben az időszakban zajlik.

A két ivarsejt egyesülése után egy egységes sejt jön létre: ebből az egyetlen „magocskából” fejlődik ki a magzat minden sejt- és szövettípusa, a csontoktól a fehérvérsejteken át az idegsejtekig.

Ez a sejt először kettéoszlik két egyforma sejtre, majd azok is továbbosztódnak: így jön létre a szedercsíra, amely valóban olyan, mint egy aprócska szederszem: nagyjából 100 µm-es, azaz egy milliméternek a tizede. Ezek a sejtek azonban már nem egészen egyformák – egy részükből lesz maga az embrió, míg mások a méhlepényt, a köldökzsinórt és a „burkolóhártyákat” alakítják ki.

Eddigre ez a sejtcsomó átsodródik a méh üregébe és helyet keres magának a méhnyálkahártyán. A megtermékenyülés után nagyjából egy héttel ágyazódik be az embrió a méhnyálkahártyába: ez tehát már a 4. terhességi hét. A beágyazódástól kezdi termelni azt a hormont, aminek emelkedő szintje az anyai vizeletben a terhesség kimutatására alkalmasak.

Ekkor a baba már fél milliméteres óriás is lehet. A folyamatosan sejtosztódásokból létrejövő sejtek már nem egyformák: elkezdenek elkülönülni a bőrt, a belső szerveket, az idegeket alkotó sejtcsoportok. A központi idegrendszer fejlődése szempontjából kiemelkedő fontosságú a következő hét, hiszen a velőlemez ekkor záródik velőcsővé, amely az agynak és a gerincvelőnek fejlődési alapjául szolgál. Közben megjelennek az első erek és a szív is elkezd dobogni, még ha nincs is műszer, amellyel megmutatható. Elkülönülnek azok a „bimbók”, amelyekből aztán lábak és kezek fejlődnek. Az embrionális életszakasz nyolc hétig tart: ez alatt kifejlődik minden szervrendszer alapja, innen szinte csak „finomítani” kell rajtuk.

A nők nagy része ugyanakkor még csak ezekben a napokban kezd el gyanakodni, hogy vajon miért késik a menstruációja. Éppen ezért tanácsolják, hogy a születendő gyermek védelméről már a terhesség előtti időben gondoskodni kell, mert mint ebből látszik, az embrió fejlődésében nagyon fontos szakaszok lezajlanak, mire a várandós felismerheti a terhességet. Ebben a nagyon intenzív fejlődési-sejtosztódási szakaszban különösen nagy jelentősége lehet minden hibának, akár az idegrendszer, akár a szív vagy a végtagok fejlődése súlyosan károsodhat valamilyen károsító hatás (legyen az vírusfertőzés, gyógyszer, stb.) hatására. Természetesen a szervezet is „odafigyel” ezekre: a hibákat lehetőség szerint javítja, ha pedig súlyos hibát észlel, akkor leállítja a fejlődési programot – kutatásokból ismert adat, hogy az induló terhességek nagy része befejeződik még az előtt, hogy bárki tudomást szerezne róla. Az egészségesnek talált embriók pedig „továbblépnek” a magzatkorba.

Kövesse nyomon Ön is gyermeke méhen beüli fejlődését Hétről-hétre keresőnk segítségével!

A magzati lét rendkívül fontos időszakát jelentik az első hetek, amikor sokszor a leendő anya sem sejti még, hogy valaki növekedésnek indult benne.
Szerző: dr. Gács Zsófia

Kapcsolódó cikkek