Az első magyar lombikbébi

Régebben a televízió beszélgetős műsoraiban gyakran feltűnt az a kislány, aki hivatalosan az első magyar lombikbébi volt – és aki most ünnepli 26. születésnapját.

A statisztikák szerint a párok közel 15 %-a meddő. Orvosi szempontból akkor lehet meddőségről beszélni, ha a nő annak ellenére nem fogan meg egy éven keresztül, hogy szeretnének gyermeket és ennek érdekében rendszeresen házaséletet is élnek. A sikertelenségnek sokféle oka lehet, mindkét félnél jelen lehetnek olyan szervi, szabályozási elváltozások, amelyeket a jelenleg elérhető orvosi vizsgálatokkal ki lehet deríteni, de sok esetben nem lehet megtalálni a konkrét okot, ami a meddőséget okozza.

Abból, hogy ez a probléma akár minden nyolcadik párt is érinthet, egyértelmű, hogy sokan és régóta keresték a megoldását. Ezen kutatások akkoriban sok szempontból aggasztónak is tartott eredményeként született meg 1978-ban Angliában az a kislány, akit az első hivatalos „lombikbébinek” tartanak. Talán épp ezek az aggodalmak tették óvatossá a Nobel-díjat odaítélő bizottságot, így a méhen kívüli megtermékenyítés eljárásának kidolgozásáért csak 2010-ben kapta meg Robert Geoffrey Edwards professzor a kitüntetést.

Mára a fejlett országokban a megszülető babák akár 6%-a is mesterséges megtermékenyítés után jön világra – ez a szám várhatóan még nőhet a következő években.

Az elmúlt években a „lombikbébi-gyártás” technikája a lényegi pontokon nem sokat változott – bár jóval biztonságosabb és biztosítottabb lett. A hivatalosan in vitro fertilizáció- embrió transzfer névre hallgató eljárás során a petefészket hormonok segítségével petesejt termelésére ösztökélik. Amikor ultrahang segítségével megfelelő számú érett petesejtet látnak, azokat leszívják, és így kijuttatják a külvilágba. Megfelelő vizsgálatok után jöhet létre a „randevú a lombikban”, a petesejteket összeeresztik a hímivarsejtekkel – illetve a jelenlegi technikai tudás alapján akár egyetlen egészséges petesejt és egyetlen ép hímivarsejt is elegendő lehet a megtermékenyítéshez. Az osztódásnak induló megtermékenyített petesejtet embrió formában juttatják vissza aztán természetes környezetébe, az anyaméhbe.

A tudományos nagyvonalúság fintora, hogy sokan elvitatják a pécsi klinikán született lány, az első magyar lombikbébi „elsőségét”: azzal érvelnek, hogy igaz, hogy mesterséges úton fogant, de nem igazi lombikbébiként, hanem egy kicsit kevésbé szabályozott eljárás során.

Talán ma már nem is az a legfontosabb, hogy ki volt az első a világon vagy épp Magyarországon: az elmúlt harminchat évben sok millió gyermek született meg ennek az orvosi eljárásnak köszönhetően – családok millióit téve boldoggá és hálássá vele.

A mesterséges megtermékenyítés gyűjtőkifejezés olyan módszereket jelöl, amelyek segítségével a máskülönben meddő pároknak gyermeke születhet. Ezek egyike a lombikbébinek nevezett eljárás.
Szerző: Geda Zsófia

Kapcsolódó cikkek